2017. január 16., hétfő

2017. január 12., csütörtök

zajlik

Vasárnap délután kimentem a Dunához, le ne maradjak erről a nagy látványosságról. Hát, vonítottak a farkasok, rendesen, jó volt utána a meleg szoba.
Hogy aztán most csak a Duna zajlik-e vagy az én életem is, vagy pedig éppen most jut nyugalomba, - Kristóf Attila hajdani Magyar Nemzet-beli tárcasorozatának címét és mindenkori zárómondatát idézve - én nem tudom.







2017. január 9., hétfő

in memoriam

Nagyon szeretett élni! A fájdalmaival, a szenvedésével együtt is akart, szeretett élni, Egyszer találkoztunk személyesen, a kezdet kezdetén, amikor blogtalit tartottunk, azok, akik egyszerre vágtunk bele ebbe a kalandba, és egymásra találtunk a neten. Azóta már csak olvastuk és kommenteltük egymást.
Megérhette még legnagyobb örömét, hogy ölében tarthatta az unokáját.
Nyugodj békében, Andi!

2017. január 6., péntek

2017. január 5., csütörtök

Optimizmus

Ma megvettem az éves bérletet.
Magától értetődő :)

2017. január 4., szerda





Csanádi Imre:

Első hó köszöntő

Hó, hó, friss hó,
angyalváró,
gyöngyen hulló
gyöngyvirág-hó, -
csupasz bokrok
csipkézője,
fák fodros
fejkötője,
kerítések
keszkenője,
hegyek-völgyek 
ünneplője.
 
(Na, ennyire szép azért még nem volt, de legalább fehér és maradós. Kicsit.)
 

2017. január 1., vasárnap

Blogos új évet!

Oké, tudom, hogy én hagytam magára szegényt, úgyhogy nekem kell újra életet lehelni bele.
Na, próbáljuk meg!

Ma reggel, hajnalok hajnalán (ööö....., szóval, úgy fél kilenc tájban) mindösszesen hárman kóvályogtunk az utcán, rajtunk kívül, szó szerint, még a kutya sem. Viszont ez az egymás útját így-úgy keresztező kis csapat valamennyi tagja mosolygós-lelkesen boldog új évet kívánt egymásnak (be kell valljam, a másik kettő kezdte külön-külön, én csak nem akartam.kimaradni belőle). A fiatalember pedig, akivel végül egy buszra szálltunk, csak ő hamarabb szállt le, úgy integetett vissza - természetesen, én is -, mintha már régi ismerősök lennénk. És ettől tényleg egy belső mosollyal indult a nap.

És szép volt a világ. Ilyen:



Pedig nem is valami messzi tájon, csak itthon, az orrunkig se látó ködben.


Eláruljam a titkot?

A buszváró jégvirágos üvegfala..., arra nyomtam rá az orromat és a telefont. Kibírta mind a kettő :)



BOLDOG ÚJ ÉVET!